1.0Koramaratonhttps://korunner.cafeblog.huHodula Orsihttps://korunner.cafeblog.hu/author/hodula_orsi/<p>Sokáig, egész pontosan idén januárig, úgy gondoltam, hogy teljesen felesleges nekem edző. Kicsit úri huncutságnak tartottam edzővel készülni. Főleg nekem, az <a href="https://korunner.cafeblog.hu/2019/04/11/mit-keres-egy-antifuto-a-maratonon/">antifutónak</a>.</p> <p>A futásban újrakezdőnek számítok, mert volt már párszor az elmúlt 10 évben, hogy kitaláltam, hogy én futok és az majd jó lesz. Nem lett jó.</p> <p>Leginkább azért, mert mindenféle terv és cél nélkül vágtam bele. Biztos van, akinek ez így is működik, na, nekem nem jött be.</p> <p>Volt próbálkozásom még egyetemista koromban is, mikor fél évet Erasmusoztam Bilbaóban. Vittem a kis futócipőmet magammal, hogy én majd a folyóparton a Guggenheim múzeum mellett fogok reggelente kocogni és úristen, de menő leszek. Pár alkalom után már csak sétálni mentem, szerencsére a férjem azóta is cukkol a spanyol "futó" múltammal.</p> <p style="text-align: center"><img class="size-medium wp-image-181 aligncenter" src="https://korunner.cafeblog.hu/files/2019/04/DSC03363-300x225.jpg" alt="" width="300" height="225" /><em>Bilbao, ahol majdnem futottam</em></p> <p>A probléma az volt, hogy úgy gondoltam csak futok és majd szépen emelem a távot, elvégre futni mindenki tud. Ezzel a módszerrel elég gyorsan elvesztettem a motivációmat, mert körülbelül 300 métert tudtam lefutni, utána már kedvem volt megállni.</p> <p>Korábban írtam, hogy a változást Sára és a <a href="https://korunner.cafeblog.hu/2019/04/13/51-megdonthetetlen-erv-a-babakocsis-futas-mellett/">babakocsis futás</a> hozta el. Plusz egy PIC-ről megismert anyuka, aki átküldött egy kezdőknek való edzéstervet (köszi Edit!), ami eljuttatott az első 2 km lefutásáig.</p> <p>Tetszett, hogy úgy volt felépítve az edzés, hogy a futás és a séta váltogatta egymást, így elég gyorsan eljutottam odáig, hogy 10-20 perceket tudtam futni összességében, ami az én esetemben látványos fejlődést jelentett és hihetetlen motiváló volt.</p> <p>Innen már viszonylag sima út vezetett az első 10 km-es versenyemig. Követtem először az 5, majd a 10km-re felkészítő tervet, de valahogy nem volt az igazi mégsem. A céltávot ugyan elértem, de nagyon sokszor nem volt kedvem elmenni edzeni.</p> <p>Sok volt a heti 5 alkalom és a résztávos edzések sokszor nem sikerültek, hiába próbáltam rendesen megfutni őket. Utólag már látom, hogy egy olyan edzéstervet követtem, ami egyáltalán nem rám volt szabva.</p> <p>A heti 5 edzés nekem már kényszer ízű volt, most heti 4x megyek futni és hihetetlen módon várni szoktam, hogy mehessek, sőt ha valami miatt nem jutok ki, akkor érzem, hogy feszültebb vagyok a kelleténél. A futás stressz levezető hatására nagy szükségem van 2 gyerek (plusz férj) mellett.</p> <p>Januárban a facebook feldobott egy hirdetést. Mivel futós oldalakat szoktam nézegetni, így célzottan jönnek infók pl. versenyekről is, aminek én kifejezetten örülök, így botlottam bele pl. egy földalatti versenybe (ex-barlangászként igazi csemege volt).</p> <p><img class="size-medium wp-image-185 aligncenter" src="https://korunner.cafeblog.hu/files/2019/04/BeFunky-collage-2-300x150.jpg" alt="" width="300" height="150" /></p> <p>A hirdetés lényege, hogy ingyenes személyre szabott edzéstervet kapsz 4 hétre kipróbálásra.  Úgy döntöttem megnézem miben más a már előre letöltött félmaratonra felkészítő 12 hetes tervtől. Volt még idő bőven, így a tervem az volt, hogy kipróbálom, és ha nem tetszik, akkor követem a sablon tervet, hisz eddig is fel tudtam velük készülni a céltávokra.</p> <p>Így került az életembe a rózsaszín zoknis férfi, alias, Csonti. Beléptem a facebookos <a href="https://www.facebook.com/groups/158862734880201/444031029696702/?comment_id=444526202980518&reply_comment_id=444586666307805&notif_id=1556806712666268&notif_t=group_comment_mention">CsonTeam</a> csoportba is, ahol nagyon motiváló a légkör és klassz edzős, versenyzős posztokat lehet olvasni. </p> <p>Az első edzésem pont a fiam szülinapjára esett, emlékszem, hogy elég brutális havazás volt aznap, de úgy gondoltam, hogy mégsem kezdhetem úgy a közös munkát, hogy ellógom az első edzést, így Tomit bundazsákba raktam, esővédőt tettem a babakocsira és nekiindultunk.</p> <p><img class="size-medium wp-image-182 aligncenter" src="https://korunner.cafeblog.hu/files/2019/04/IMG_20190122_110206-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></p> <p>Mivel szülinapos futás volt, úgy döntöttem, hogy bemegyünk az erdőbe is, olyan szép fehéren. Kb. félúton már nagyon szidtam magam mikor izomból kellett tolni a kocsit a hóban, de megcsináltuk.</p> <p><img class="size-medium wp-image-183 aligncenter" src="https://korunner.cafeblog.hu/files/2019/04/IMG_20190122_104049-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></p> <p>A heti 4 edzésemből 2 résztávos, de szerencsére nem is hasonlít a korábbi résztávos edzéseimhez. Tavaly a résztávozás úgy nézett ki, hogy 2 perc gyors futást 2 perc lassú futás követte és ez 4-7x ismételve. Utáltam a résztávos edzésnapokat. Csontis résztáv ezzel szemben olyan, hogy futok pár bemelegítő km-t, utána 100, 200 métereket futok a nekem kiszámolt idő alatt, majd 1 km levezető futás. Nem megerőltető, de mégis hatásos, gyorsultam január óta.</p> <p>A 4 hét gyorsan eltelt és igaz, hogy nem tőlem származik a mondás, de rám is igaz, hogy „amióta Csonti belépett az életembe én mindig elmegyek (futni)”.</p> <p>A próbaidőszak után kértem negyedéves tervet, úgy hogy a tervezett versenyeket mind beírtam. Legfontosabbként a májusi Ultrabalatont, félmaratoni távval.</p> <p>Kicsit kikerekedtek a szemeim mikor kézhez kaptam az edzéstervem, abban a leghosszabb táv 11 km volt.</p> <p>Írtam is Csontinak, amiben kifejtettem aggodalmam a max. táv rövidsége miatt.</p> <p>Hiszen futottam én már korábban többször is 10 km-t, de mégsem éreztem magamban a félmaratont.</p> <p>A válasza elég lényegre törő volt: Le fogod futni!</p> <p>Jövő héten ez lesz a mantrám a verseny alatt. Ha ő azt mondja, hogy le fogom futni, akkor biztos le tudom futni.</p> <p>Ugyanis tud valamit. Január óta követem az edzéstervét, azóta betegség miatt 2 edzést kellett kihagynom. Nekem időtakarékossági szempontból nagyon jó, hogy rövidebb távokat kellett menni. Futásra a délelőttök vannak, mikor Sára bölcsiben van, akkor tudok menni Tomival. Nyilván nem szólhat minden délelőtt csak a futásról, így szuper, hogy valamivel több, mint egy óra alatt meg is van minden, bemelegítés, futás, és a végén nyújtás.</p> <p>Biztos sokan furcsának találják, hogy 11 km-el a hátam mögött magabiztosan állok majd a rajthoz. Fontos, hogy egyelőre nem számít, hogy mennyi idő alatt futom le a félmaratont, ezt meg is mondtam Csontinak, gondolom ezért is lett ilyen az edzéstervem.</p> <p>Az UB-n a szintidő 2 óra 45 perc, ennyi idő alatt biztosan teljesíteni tudom. A másik, ami önbizalmat ad, hogy a heti 4 edzés mellett, úgy hogy nem kellett magam agyonhajszolni sikerült a korábbi egyéni rekordjaimat több perccel megdönteni, ráadásul úgy, hogy tavaly azokat egyedül futottam, idén viszont babakocsival sikerült a jobb idő.</p> <p>Picit sajnálom, hogy nem kezdtem korábban edzővel dolgozni, mert biztos megkímélhettem volna magam a túledzéstől, amit az előregyártott terv heti 5 futása ért el nálam, de még pont időben volt a váltás, nem égtem ki a sok edzéstől, sőt képes vagyok leírni azt is, hogy megszerettem futni. Szeretem, hogy sok mindent kapok és több leszek általa.</p> <p>Legutolsó hosszabb távom a <a href="https://korunner.cafeblog.hu/2019/04/15/babakocsival-a-vivicittan/">Vivicitta</a> 10 km-e volt és szerencsére a futás olyan jól sikerült, hogy úgy érzem, felkészülten állhatok rajthoz jövő szombaton és remélem olyan őszinte lesz a mosolyom 21,1 km után, mint  akkor.</p> <p><img class="size-medium wp-image-132 aligncenter" src="https://korunner.cafeblog.hu/files/2019/04/FB_IMG_1555417338390-e1556650075820-177x300.jpg" alt="" width="177" height="300" /></p>rich