Május 15. a Kenguruzás világnapja. Korábban írtam már a kenguru módszerről és hogy én mit köszönhetek neki. Nem szeretném ismételni magamat, éppen ezért inkább megkérdeztem más koraanyukat, hogy ők hogyan élték meg ugyanezt a helyzetet. Ebben a bejegyzésben szeretném megosztani az Ő történeteiket.
A kenguruzás maga, a kolumbiai Bogotából származik. 40 évvel ezelőtt még nem volt elég inkubátor az országban, ezért kitalálták, hogy a babákat az anyjukra kötik, így biztosítva koraszülött gyermekük megfelelő testhőmérsékletét. Mára a kenguru módszer számos más előnye is ismert és szerencsére egy jó ideje itthon is bevett gyakorlat. Ugyan egyelőre nincs egységes protokoll a kenguruzásra, ahány PIC annyi szokás és szerencsésnek kell lenni (ebben is), hogy családbarát helyre kerüljön az ember, de szerencsére egyre több az ilyen osztály. A kenguru módszerről további érdekességeket a Dr. Schill Beátával keszült interjúban találhatsz.
Jöjjenek a koraanyák, koraapák és az Ő történeteik:
Csilla
Kincső a várandósság 31. hetében 1300 grammal, 41 cm-rel, sürgősségi császárral jött a világra. 10/10es Apgarja volt, így már rögtön másnap délután kenguruzhattunk vele.
A MINDENT jelentette számomra
Mivel kérték a nővérek, hogy ha lehet, a sírást mellőzzük, az első kengurunál nem tudtam énekelni neki (férjemmel néptánctanárok vagyunk, életünk a zene, a tánc), csak halkan nyöszörgtem, hogy mennyire ügyes és bátor, és milyen nagyra fog nőni, és mennyire szereti mindenki. Az Apukája 4 nappal a születése után kenguruzott vele először. Ha tehette, mindig jött, és felváltva vártuk a nap fénypontját. A leghamarabb úgy alszik el, ha a mellkasomhoz szorítom, mintha kenguruznánk.
Ági
Lóci a terhesség 27. hetében született sürgősségi császárral, 32 centivel és 650 grammal, újra kellett éleszteni.
Amíg nem került c-PAP-re nem engedtek kenguruzni.
28 naposan kenguruzhattunk először. Mindig vártam, hogy reggel a viziten megengedje az orvos. Mindig lestem, melyik nővérke lesz aznap velünk. Csak délután engedték meg, hogy kenguruzzunk, akkor is csak fél órára, de ha épp kedves nővérke volt, akkor akár 1,5-2 órán át is rajtam pihent a picúr.
Brigitta
Az én fiaim 29. hétre születtek 1150 és 1350 grammal.
Pünkösd hétvége volt, szombaton születtek és hétfőn reggel úgy fogadtak, hogy „anya mikor szeretne kenguruzni?” Én még azt sem tudtam mi az (pedig előtte már olvastam róla) és csak annyit tudtam kérdezni, hogy „lehet?”
Hívtam a férjemet is, hogy délután kenguruzunk, úgy jöjjön.
Nagyon jó érzés volt a karomba venni őket, de mellette ott volt a félsz is, hisz olyan kis törékenyek voltak. Legalábbis gondoltam én akkor… ma már tudom, Ők a legnagyobb hősök!
Most lesznek vasárnap 1 évesek és makk egészségesek.
Szandi
Maja kislányom 700 grammal született, de már a 2. nap odaadták kenguruzni. Imádnivalóan kapaszkodott, keresett a pici kezeivel, persze a párommal sírtunk, nagyon jó érzés volt.
Éva
Kisfiam, Márk 28. Hétre született 690 grammal. Két hét után vehettem ki először.
Előző nap mondták, hogy másnap kivehetem, így míg el nem jött a másnap végig izgultam, hogy mi lesz.
Fantasztikus érzés volt, onnantól kezdve nem is telt el nap kenguruzás nélkül!
Inez
Inez története kicsit más, mint a többi és borzasztó hálás vagyok, hogy megosztotta velem, hiszen egész biztosan nincs egyedül a „máshogy huzalozásával”.
Inez: Én máshogy vagyok huzalozva, mint a többség.
Bennem hatalmas félelmet keltett, mikor először felajánlották.
Kivenni onnan a biztonságos kis akváriumból, ahol meleg van, rám tenni, mikor lehet, hogy tele van bacival a bőröm… és a csövek… szóval visszautasítottam.
Majd újra….
Kb. két hetes lehetett, mikor egy nővér lényegében kérdés nélkül odaadta, nem is értettem miért kell leülnöm és mire feleszméltem már rajtam volt.
Életem leghosszabb 5-10 perce volt.
Remegtem és csak a monitort bámultam, szóval én féltem, pedig nem is volt olyan apró, akkor lehetett olyan 1400 gramm.
Éva
Dorka 28. hétre született és a 2. naptól kezdve kenguruztunk.
Elmondhatatlan érzés volt az apró kis törékeny, de ugyanakkor nagyon erős kislányt a mellkasomon érezni. 990 gramm volt mindössze.
Olyan jó volt látni a nyugalmat rajta is, amikor kivették az inkubátorból és mellkasomra tették. Nagyon csodás érzés volt, hogy végre magamhoz ölelhettem az aprócska kicsi lányunkat. Csak simogattuk, puszilgattuk és sokat beszéltünk hozzá apával, mert a hangunktól is megnyugodott.
Nekünk a kenguruzás nagyon sokat segített!!!
Viktória
Én alig vártam, hogy kenguruzhassunk. 29. hétre született Orsi kislányom 1200 grammal és kb. 3 hetet kellett várnom.
Életem egyik legfélelmetesebb és legszebb élménye volt. Féltem, hisz még olyan törékeny 1500 grammos kis lélek volt, drótok mindenütt, meg ne húzzam véletlenül, rendesen megmosakodtam-e stb., de az az érzés, amit akkor éreztem leírhatatlan.
Természetesen elbőgtem magam, de gyorsan abba is hagytam nehogy megijesszem a drágámat. Életem legszebb 1 órája volt!!! Aznap be voltam zsongva emlékszem, alig vártam, hogy felhívjam a páromat, hogy végre látom a fényt az alagút végén.
Brigitta
Kislányom 2018. dec. 13-án született 26. hétre 770 grammal.
Először december 24-én tették rám. A legszebb karácsonyi ajándék volt, amit kaphattam.
Remegtem, mint a kocsonya.
A könnyeimet vissza kellett fojtanom. Szavakba sem tudom önteni milyen érzés volt, ahogy az a kis csöppség bújik hozzám, éreztem, ahogy megnyugszik, tudta a legjobb helyen van.
Sírás nélkül azóta sem tudok róla beszélni, de a kenguruzás a legnélkülözhetetlenebb dolog volt ez alatt a 3 hónap alatt, amit a kórházban töltöttünk, mind Vivinek mind pedig nekünk szülőknek.
Réka
27. hétre született a kisfiam. 3 napig meg sem foghattam, aztán az első érintés után majdnem elájultam.
Rá pár napra közölték (férfi ápoló), hogy vetkőzzek. Nem értettem, aztán lassan rájöttem mit szeretne. Én úgy sírtam, hogy alig bírtam abba hagyni, aztán majdnem elájultam. Le kellett ülnöm.
Mikor kivették és Rám tették én csak sírtam és sírtam és könyörögtem nekik, ne menjenek messzire, mert nincs súlya és mi van, ha leejtem.
Mindenki nevetett, én nem. Nagyon féltem.
Aztán már csak azok az órák léteztek. Igen órák. Ameddig bírtam, addig volt rajtam mindig. Volt, hogy 4 órát volt, hogy kettőt, de kevesebbet sosem.
Olvastam neki, énekeltem és sírtam közben. Ma már 5 hónapos, de ahogy ezt írom, újra érzem…és persze sírok (sosem voltam sírós és ájulós alkat).
Reni és István
Reni: Kislányom, Diána a 28. héten született 720 grammal. Pár nap elteltével tudtunk kenguruzni.
Hihetetlen érzés, amikor hozzád ér a pici teste.
Volt, hogy 3-4 órát is kenguruztunk.
Amikor el is mosolyogta magát, hát ott eltört a mécses a boldogságtól!
István: Párommal igyekezetünk felváltva kenguruzni, délelőtt ő, este pedig én.
A legelső alkalommal csak néztem és irigykedtem a páromra. Következő nap, mikor már tudtam, hogy én fogok este kenguruzni elkezdtem picit félni, mivel annyira, de annyira pici volt a kislányom.
Amint rámtették minden félelem elmúlt és csak a boldogság maradt – imádtam minden egyes percét.
Anita
Annyira buta voltam!
Azt hittem, hogy a kenguruzás csak a “kiváltságosoknak” – vagy nem is tudom kinek – jár.
Nem volt extrém kora a babám (34. hét), de jól esett volna gyakrabban.
1 hetet töltöttünk “csak” a PIC-en és az utolsó előtti nap mertem csak megkérdezni, hogy nekünk is szabad-e kenguruznunk (többek között ezért is nagyon furdal a lelkiismeret).
Na persze itthon aztán kb. összenőtt a baba bőre az enyémmel.
Eszter
Én már 2. nap megkaptam a kicsikémet, pedig nagyon picuri volt.
26. hétre született 825 grammal az én kicsi Bíborkám.
A legcsodálatosabb érzés a világon, mikor a bőrömön éreztem a pici meleg testét. Kenguruzás után órákig az értékei is sokkal jobbak voltak a kicsikémnek. Ezek a percek adtak reményt…
A kislányom 19 hónapos, de a mai napig úgy alszik el rajtam, amilyen pózban kenguruztunk és ez a legcsodálatosabb érzés a világon.
Az első alkalom egyike és a kedvenc képem:
Alexandra
27 hétre született Gréta, 3 nap után kenguruzhattam vele. 33 cm és 880 gramm volt.
Leírhatatlan érzés volt megfogni!
Nikolett
Ágnes
Réka
Még egyszer szeretném megköszönni a történeteiteket, fényképeiteket.
Azt hiszem bárki, aki elolvasta ezt a bejegyzést érti már, hogy miért is olyan fontos a kenguru módszer és május 15.
Már tudom, hogy nem álmodtam túl nagyot, azzal, hogy novemberig összegyűjtsek fél millió forintot a Koraszülöttekért Országos Egyesülete (Kore) számára, hogy tovább segíthessék a koracsodák gyógyulását.
Igaz, hogy az én kampányom véget ért, de ha úgy érzed, hogy Te is tennél valamit a koraszülöttekért, akik szerintem a legkisebb szuperhősök, akkor eljött a Te időd. Nincs más dolgod, mint az egyesület számlaszámára utalni bármekkora összeget, segíteni fogsz vele.
Ha utalás helyett inkább a bankkártyád használnád, kérlek kattints a TÁMOGASS! feliratra.
Ne feledd, hogy nincs túl pici adomány, csak olyan amit nem ajánlanak fel!
Kore számlaszám:
K&H 10402836-50526555-54691000
IBAN:
HU22 10402836-50526555-54691000
Köszönöm szépen Nektek az eddigi támogatásotokat: RunDom, Tengericsillagok, Transagent Kft., Majó-Petri Georgina, Monok Sára, Csoltó Gábor, Hodula Nándor, Mikus Mariann, Mészáros Évi, Hermesz Klári, Horváth Renáta, Jenei Lilla, Szabó Biczok Klára, Dobos Nikoletta, Szentkúti Eszter, Bisztrai Márton, Hodula Erika, Paprasz Pamela, Hódos Diána, Gregus-Petróczki Dóra, Szántóné Nyiri Katalin, Riba Júlia, Rákóczi Orsolya, Takácsné Barka Dóra, Márton Panka, Bernáth Istvánné, Vincze-Horvát Bea, Rimóczi Ágnes, Merlák Margit, Tóth Jenő Tibor, Báthori Ágnes, Pintér-Szabó Eszter, Vallus Gábor, Dr. Nics-Dán Ninetta, Urbánné Monostori Mária, Agárdi Szilvia, Fülöp Lotti, Harcos-Tóth Andrea Dalma, Sztanojev Milán, Gyarmati Zoltán, dr. Héra Veronika, Balogh Teréz, Hunya Mónika, Lencsés Ágnes, Juhász Ferencné, Kovács-Szigetvári Adrienn, Urbán Barbara, Csergő Zita, Rózsa Bettina, Pintér-Szabó Eszter, Csendesné Pólya Csilla, Magyar Piroska, Dr. Jász Judit, Szélesiné D. Piroska és férje, Farkas Sándor és Farkas Sándorné P. Szilvia, Kovács Ági, Balázs Erika, Nagy Kornél, Tóth Barbi, Müller Vanessa, Kucsera Marcsi, Tóth-Bábi Tímea, Kertész-Szanka Zsófi, Stauth Edit, Faggyas Szabolcs, Nagy Kriszti és nagyon köszönöm a sok anonim támogatónak is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: